Sziasztok!

Elindult a blog! :)

Ez a bejegyzés inkább egy leírás lesz milyen parancsok vannak és mikre lehet azokat használni.Mivel a raspberry alatt főként linux alapú operációs rendszer fut ezért linux parancsokhoz hasonló ezek a kódok.

Innen érheted el a terminált ahova ezeket betudod írni:

 

 

pwd:

Kiírja az aktuális könyvtár abszolút elérési útvonalát.

 

cd <könyvtár/könyvtárszerkezet>:

Belép a paraméterként átadott könyvtárba, vagy könyvtárszerkezetbe. A könyvtárat megadhatjuk abszolút, és relatív útvonallal is. Ha nem adunk meg könyvtárat, akkor a home könyvtárba lép be.

 

ls [kapcsoló] <könyvtár/könyvtárszerkezet>:

Kilistázza a paraméterként átadott könyvtár tartalmát. Ha nem írunk könyvtárat, akkor az aktuális könyvtár tartalmát listázza ki. Abc szerint növekvő sorrendben listáz.

-a:     rejtett fájlokat is listáz.

-d:     a könyvtár nevét listázza a tartalom helyett.

-l:      hosszú, részletes leírás.

-R:    rekurzív listázás (könyvtáron belüli könyvtárak tartalmát is listázza.

-h:     Könnyen olvasható formátum a méretnél (human-readable).

-n:     A tulajdonosok helyett azok számait (uid, gid) írja ki.

-r:      Fordított sorrendben listáz (reverse).

-S:     méret szerint rendezi a listát (size).

-t:      módosítási idő szerint rendezi a listát (time).

 

 

mkdir [kapcsoló] <könyvtár/könyvtárszerkezet>:

Létrehozza a paraméterben átadott nevű könyvtárat, ha még nem létezik.

-p:     a megadott könyvtárútvonalban a nem létező könyvtárakat is létrehozza.

-m <jogosultság>: Létrehozza a könyvtárat, a paraméterként átadott jogosultságokkal.

 

rmdir [kapcsoló] <könyvtár/könyvtárszerkezet>:

Törli a könyvtárat, ha az üres.

-p:     a paraméterben átadott könyvtárszerkezetben törli a könyvtárat, és a szülőkönyvtárakat is.

 

mv [kapcsoló] <forrás> <cél>:

Áthelyezi a forrás fájlt a megadott helyre. Ha nem adunk meg fájlnevet a célnál (pl.: ./Képek/), akkor nem változik meg a neve, különben a megadott fájlnév lesz a célkönyvtárban.

-b:     biztonsági másolatot készít a forrásfájlról (backup).

 

-f:      sosem kérdez felülírásnál (force).

-i:      kétes esetben kérdez (interactive, pl.: névütközésnél).

-u:     csak régebbit ír felül (update).

 

cp [kapcsoló] <forrás> <cél>:

Átmásolja a forrás fájlt a megadott helyre.

-a:     archiválás, megőrzi az eredeti fájlok struktúráját és jellemzőit (pl. tulajdonos, csoport, időbélyegek, jogosultságok) a másolatban

-b:     minden célfájlról mentés (backup).

-f:      kétes esetben sem kérdez (force).

-i:      kétes esetben kérdez (interactive).

-u:     csak régebbit írja felül (update).

-r:      könyvtár egész tartalmának másolása rekurzívan.

-R:    ugyanaz, mint a –r.

-l:      linkelés másolás helyett (hard link).

-s:      szimbolikus linket készít.

 

rm [kapcsoló] <könyvtár/könyvtárszerkezet>:

Letörli a megadott fájlt.

-f:      sosem kérdez (force).

-i:      „Valóban törölni akarod?” (interactive)

-r:      könyvtár törlésére rekurzívan, akkor is törli ha nem üres.

-R:    ugyanaz mint a –r.

 

ln [kapcsoló] <forrás> <cél>:

Hard link készítése az adott forrás állományból a cél könyvtárba.

-s:      hard link helyett szimbolikus link.

(Hard link és szimbolikus link közti különbség: hard linknél és szimbolikus linknél ugyan arra a memória-területre mutató fájl jön létre. Fájlok törlésénél mindig megnézi az operációs rendszer, hogy hány hard link hivatkozik az adott területre. Ha az adott állományra már csak szimbolikus linkek hivatkoznak (vagy semmi nem hivatkozik), akkor törlődik a memória-terület.)

 

du [kapcsoló] <könyvtár(ak)>:

Összefoglalja minden fájl lemezhasználatát, könyvtárakra rekurzívan.

-a:     minden fájl adatait kiírja, nem csak a könyvtárakét.

-c:      A lista végén egy összegzést ad.

-h:     érthető formátumban írja ki a méreteket.

-m:    megabájtban írja ki a méretet.

-s:      argumentumonként egy összeg.

 

man <parancs>:

 

A parancs manuálját jeleníti meg. Keresés a manuálban / használatával.

Kilépés a Q billentyűvel.

 

chmod:

Fájlok, könyvtárak jogosultságainak beállítására használatos. Két fajta formátumban írható:

chmod <xxx> <könyvtár/fájl>: itt minden x helyére egy 0-7-ig terjedő számot kell írni. Első x a tulajdonos jogosultsága a fájlra, a második a tulajdonos csoportjának a jogosultsága, a harmadik mindenki másnak a jogosultsága. A számok úgy jönnek ki, hogy az r = 4 (jelentése, hogy jogosult a fáj olvasására/könyvtár listázására), w = 2 (jogosult a fájl írására/könyvtárba fájlok létrehozására, törlésére), x= 1 (elindíthatja-e a fájlt/beléphet a könyvtárba). chmod <kinek-/+/=mit> <könyvtár>: „kinek” lehet „a” (all), „u” (tulajdonos),

„g” (csoport), „o” (mindenki más), illetve ezek kombinációi (pl.: „go” (csoport, és mindenki más)). Utána – jellel jogosultságot veszünk el, + jellel jogosultságot adunk, = jellel jogosultságot határozunk meg. Végül a „mit” lehet „r” (olvasás),

„w” (írás), „x” (futtatás), illetve ezek kombinációi („rx” (olvashatja és futtathatja)).

-R:    rekurzívan az összes fájlra és alkönyvtárra.

-c:      minden feldolgozott fájl után üzenet.

chown [owner][:group] <fájlok>:

A megadott fájlok tulajdonosának és csoportjának megváltoztatása. A tulajdons után :-tal elválasztva szerepelhet a csoport. Amennyiben csak a csoportot akarjuk megváltoztatni a tulajdonos elmaradhat, de a :-ot ki kell tenni.

 

file <fájlok>:

A megadott állományok típusának meghatározása.

 

Minta illesztés:

?:      pontosan egy darab karaktert helyettesít.

*:      akárhány karaktert helyettesít

[…]: jelek között felsorolt karaktereket helyettesíti, de pontosan 1 db-ot

\c:      escape karakterek. c helyére írható: \, szóköz, ’, ”, ?, *, [, ], `

 

Abszolút útvonal:

Könyvtárak/fájlok helyét meg lehet adni abszolút illetve relatív útvonallal.

Abszolút útvonalnál a gyökérkönyvtártól („/”) indulva írjuk fel az útvonalat a könyvtárig. Abszolút útvonalat mindig / jellel kezdjük. Pl.: /n/pub/Progalap,

/home/h950040.

 

Relatív útvonal:

 

Relatív útvonalnál az aktuális könyvtárhoz viszonyítva adjuk meg az útvonalat. Relatív megadásnál könyvtárral, „.” Illetve „..” kezdjük az útvonalat.

„.” Jelentése az aktuális könyvtár, amiben vagyunk, a „..” jelentése a szülő könyvtár. Pl.: /home/h950040-ből a /n/pub/Progalap-ba eljutás: cd

„../../n/pub/Progalap”.

 

~:

A home könyvtárunk útvonalát jelöli. A kabinetben „/home/hxxxxxx”

alakú.

 

finger <felhasználó>:

A rendszer felhasználóiról mutat információkat.

felhasználó: a megadott felhasználóról ír ki információkat.

 

who:

Kiírja, hogy kik vannak bejelentkezve az aktuális gépre.

 

w:

Ugyan az, mint a who, de kiírja, hogy ki min dolgozik.

 

 

ps:

 

Kiírja a képernyőre a processeket (futó vagy várakozó programokat).

-e:      az összes futó process-t kiírja.

-f:      több információ.

-u:     felhasználóról több információ.

 

 

pidof:

Futó program pid-jét adja vissza név alapján.

 

bg %<szám>:

Várakozó jobok elindítását teszi lehetővé, a „szám” helyére a job azonosítója kerül, háttérben indítja el (konzolt nem „használja”).

 

fg %<szám>:

Várakozó jobok elindítását teszi lehetővé, a „szám” helyére a job azonosítója kerül, előtérben indítja el (konzolt „használja”).

 

kill %<szám>/PID:

Processeket és job-okat tudunk vele leállítani.

%<szám> formátumnál a szám helyére a job azonosítóját kell írni.

PID a process azonosítójának felel meg, és ezt a process-t megszakítja (csak akkor, ha fut).

-9:     a leállított process-t is megszakítja.

 

-s:      úgy állítja le a jobot, hogy még újra lehet indítani.

 

&:

Ha egy programot háttérben akarunk futtatni, akkor a futtatandó program

neve után egy & jelet kell tenni.

 

Ctrl+z:

Leállítja az éppen konzolban futó programot.

 

Ctrl+c:

Megszakítja az éppen konzolban futó programot.

 

echo:

Az utána írt szövegeket kiírja a képernyőre egy szóközzel elválasztva. Ha több szóközt ütünk a szavak között, akkor is egy szóközre cseréli, kivéve ha szóközöket „\<szóköz >”-re cseréljük. Illetve ha ’’ és ”” közé írjuk a szöveget, akkor a kiíratás eredménye az idézőjelek közötti rész lesz.

-n:     Újsor karaktert nem ír a szöveg végére.

-e:      escape szekvenciák értelmezésének bekapcsolása.

 

tar [kapcsolók] <fájlok>:

Állományösszefűzés, archiválás.

-c:      Archívum létrehozása (create).

-v:     (verbose)

-f <fájl>:      Archiválás a megadott fájlba.

-x:     Archívum kibontása (extract).

-t:      Archívum tartalmának listázása.

-j:      Tömörítés bz2-vel.

-z:      Tömörítés gzip-pel.

 

 

cat <fájlok>:

Paraméter nélkül írhatunk a képernyőre, és enter leütése után kiírja az addig beírt sort. Fájl paraméter esetén kiírja a fájl tartalmát a képernyőre. Ha „Cat > szövegfájl” kombinációt használjuk, akkor a konzolra írt sorokat a szövegfájlba menti el, ha >> írunk a > helyett, akkor pedig a sorokat hozzáfűzi a fájl végéhez.

-n:     A sorokat számozva jeleníti meg.

 

more <fájl>:

A fájl tartalmának megjelenítése „görgetést” lehetővé téve. SPACE billentyűre egy oldalt görget, ENTER hatására soronként halad. Kilépés a Q billentyűvel.

 

less<fájl>:

A fájl tartalmának megjelenítése „görgetést” lehetővé téve. A more-ral ellentétben nemcsak előre, hanem visszafelé is lehet görgetni.

 

head [kapcsoló] <fájl>:

Kiírja a fájl bizonyos sorait a képernyőre.

-n <szám>: az első „szám” számú sort írja ki.

-szám: az első „szám” számú sort írja ki.

 

tail [kapcsoló] <fájl>:

Kiírja a fájl bizonyos sorait a képernyőre.

-n <szám>: az utolsó „szám” számú sort írja ki.

-szám: az utolsó „szám” számú sort írja ki.

-f: folyamatosan bővülő fájl tartalmát írja ki. Folyamatosan figyeli a megadott fájlt, és ha hozzáírás történt, megjeleníti a hozzáadott sorokat.

 

grep [kapcsoló] [minta] <fájl>:

Kiírja egy fájl azon sorait, amikben szerepel a minta szövegrészlet.

-v:     azon sorait írja ki, amik nem tartalmazzák a minta szövegrészletet.

 

wc [kapcsoló] <fájl>:

Kiírja a fájl sorainak a számát, szavainak a számát, betűinek a számát és a fájl nevét.

-l:      csak a nevet és a sorok számát írja ki (lines).

-w:    csak a nevet és a szavak számát írja ki (words).

-c:      csak a nevet és a byte-ok számát írja ki.

-m:    csak a nevet és a betűk számát írja ki.

 

sort [kapcsoló] <fájlok>:

A megadott fájlok sorait rendezve írja ki.

-u:     Az azonos sorok közül, csak egyet ír ki (unique).

 

Sed [kapcsoló] parancs <fájlok>:

 

 

/dev/null:

Egy speciális fájl, amely minden beleírt adatot töröl, miközben az írási művelet sikeres. Az eszközből való olvasás nem ad vissza semmilyen adatot, eredménye azonnali EOF, azaz fájl vége. Felfogható adatnyelő eszközként.

 

parancs > szövegfájl:

A parancs kimenete a konzol helyett a fájlba fog íródni, a fájl addigi tartalma elvész. Pl.: cat > kimenet.txt, ls -l > konyvtar.txt

 

parancs >> szövegfájl:

A parancs kimente a konzolra kiírás helyett a fájl végéhez fog hozzáfűződni. Pl.: head -2 bemenet.txt >> kimenet.txt

 

parancs < szövegfájl:

A parancs bemenetként kapja a szövegfájl tartalmát. Pl.: Mkdir < be.txt

 

 

parancs1 | parancs2:

A parancs1 kimenete konzolra kiírás helyett a parancs2 bemenete lesz. Pl.: head –n 10 kimenet.txt | tail –n 2 | wc -w (a 9. és 10. sor szavainak a száma)

 

parancs1 && parancs2:

A parancs1 végrehajtása után a parancs2 csak akkor hajtódik végre, ha a parancs1 hiba nélkül futott le. Pl.: mkdir sajat && rmdir sajat (ha létre tudta hozni a sajat könyvtárat, akkor ki is törli a 2. parancsal)

 

parancs1 || parancs2:

A parancs1 végrehajtása után a parancs2 csak akkor hajtódik végre, ha a parancs1 futása közben hiba történt. Pl.: rmdir sajat || rm –p sajat (ha nem üres könyvtárat akart törölni, akkor az rmdir nem törölte ki az adatot, viszont a rm a

–p kapcsolóval még a nem üres könyvtárat is törli.

 

parancs1;Parancs2;Parancs3:

A parancsok ;-al elválasztva egymás után hajtódnak végre balról jobbra.

 

Változók létrehozása:

Változónév=érték. A változónév elé csak akkor kell $ ha az értékére hivatkozunk. Pl.: Vezeteknev=Csiszar;Keresztnev=Norbert

 

set:

A kiírja az összes létrehozott környezeti változót, és az értéküket.

 

unset <változónév>:

Törli a paraméterként kapott környezeti változót.

 

Beépített környezeti változók:

$PWD: Tárolja az aktuális elérési útvonalat.

$HOME: Tárolja a home könyvtár abszolút elérési útját.

$PS1: a prompt kinézetét leíró kifejezést tárolja.

$PATH: a keresési könyvtárak elérési útvonalát tárolja, itt keresi a parancsokat.

 

~: nem környezeti változó, de a home könyvtár elérési útvonalát tárolja.

 

Változók kiíratása:

echo $<változónév>

 

scp <felhasználónév>@<szerver>:<távoli útvonal> <helyi útvonal>:

Átmásol egy bizonyos fájlt vagy könyvtárat a „távoli útvonal”-ról, a „helyi útvonal”-ra. Pl.: scp h950040@linux.inf.u-szeged.hu:/n/pub/Progalap ./

 

ssh [kapcsoló] <felhasználónév>@<szerver>:

Csatlakozni lehet a szerverre, futtatni konzolos programokat.

-X:    Ezzel a kapcsolóval grafikus programot is indíthatunk.

Pl.: ssh h950040@linux.inf.u-szeged.hu

 

sftp <felhasználónév>@<szerver>:

Csatlakozik a szerverre, és lehetőségünk van lépkedni a szerver könyvtáraiban, illetve a lokális könyvtárunkban, majd leszedni illetve feltölteni bizonyos adatokat.

ls:      az ls parancs a szerveren.

lls:     az ls parancs a lokális gépen.

pwd: aktuális könyvtár útvonala a szerveren.

lpwd: aktuális könyvtár útvonala a lokális gépen. cd:       könyvtárváltás a szerveren.

lcd:    könyvtárváltás a lokális gépen.

mkdir: könyvtár létrehozása szerveren.

lmkdir: könyvtár létrehozása a lokális gépen.

put: fájl átmásolása a lokális gépről a szerver gépre. get: fájl átmásolása a szerver gépről a lokális gépre. exit: kilép a szerverről.

Verziók rövid áttekintése megjelenésük sorrendjében

• Raspberry Pi Beta Board

Több éves előkészítő munka eredményeként 2011 decemberében ez volt az első legyártott sorozat, amely mindössze 100 példányban készült az Egyesült Királyságban és elsősorban tesztelési célokat szolgált.

• Raspberry Pi Model B 256MB RAM

2012. február 29-én jelentették be az első, nagyközönségnek is készült verzió forgalmazásának kezdetét. Ezek a darabok Kínában készültek és az első szállítmány már 10.000 darab volt. Érdekesség, hogy a Nokia/QT Development csoport 400db készüléket adományozott fejlesztők részére ebből a szériából! A gyártás alkatrész problémák miatt késett, majd a teljes mennyiséget pillanatok alatt szétkapkodták. 

 

• Raspberry Pi Model B Rev 2.0 512MB RAM

Az első világszerte több milliós példányszámban értékesített modell. A kezdeti nehézségeken túllendülni akaró Raspberry Pi alapítvány 2012 márciusában megállapodott két globális hálózattal rendelkező angol disztribútorral, a Premier Farnell és RS Components személyében,  akik átvették a gyártás és a nemzetközi forgalmazás terheit.

Ennek köszönhetően több helyre, köztük 2012 szeptembertől a Dél-Walesi Sony üzembe helyezték át a gyártást. Itt már az új, dupla mennyiségű, 512MB memóriával rendelkező verziókat kezdték beültetni. Időközben ugyan volt némi szállítás, de mivel több hónapon keresztül vettek fel előrendeléseket, így az igények messze meghaladták a 2012 október végén illetve november elején piacra dobott mennyiségeket. Több hónapba telt, mire a gyártás utolérte magát. A Raspberry Pi Model B Rev 2.0 512MB RAM alaplapok helyét 2014 nyarán átvette a B+ verzió.

Raspberry Pi Model A 256MB RAM

2013 februártól piacra dobott termék. Csekély fogyasztása és alacsonyabb ára miatt láttak benne nagy fantáziát, de a vevői igények nem igazolták vissza a tervezők reményeit.

 

• Raspberry Pi Compute Module és IO Board

  

• 2014 április 7-től egy üzleti és ipari felhasználóknak beágyazott alkalmazásokhoz szánt verzió. Tulajdonképpen két, a fejlesztés folyamán összekapcsolódó termék. A DDR2 SODIMM csatlakozóval ellátott Compute Module a BCM2835-ös processzoron és az 512MB RAM-on felül tartalmaz 4GB eMMC flash memóriát, ami az SD kártyát váltja ki. Az IO Board egy külön panel, amihez a SODIMM csatlakozó segítségével kapcsolódhat a modul és a fejlesztés fázisában tartalmazza a szükséges perifériák csatlakozóit. Az IO Board borsos ára meggátolta tömeges elterjedését. 

  • Raspberry Pi 1 model B+ 512MB RAM

    2014 július 14: a közel két éve piacon lévő verziók átestek egy ráncfelvarráson. Az eredményt egy “+” jel különbözteti meg az elődöktől. A B+ verzió változatlan processzor architektúrával és memóriával kis csalódás volt megjelenésekor. Elsősorban a panel csatlakozóinak átrendezése történt meg a több GPIO és USB port, na meg a szabványosítani kívánt csatlakozási rendszer (HAT) érdekében. Újdonságként jött még a micro SD foglalat és a takarékosabb tápellátás is. Érdekesség, hogy a képen látható különböző színű verziók célja a piacvédelem volt. A kínai és környező piacokra szánt verziók nem kerülhetnek be Európába és Amerikába, így nem generálhatnak árversenyt. Jól látható, hogy a piros verzióról hiányzik az FCC és CE megfelelőségi jelölés (a GPIO alatt, középen). A termék megnevezésben található “1”-es számot csak utólag, a 3-as verzió megjelenését követően kezdte az alapítvány bevezetni.

    Raspberry Pi 2 Model B 1GB RAM

  • 2015 február 2: egy igazi nagy durranás a Raspberry Pi verziók történetében, a Raspberry Pi 2 Model B 1GB RAM verzió, köszönhetően az új quad-core ARM Cortex-A7 CPU-nak és az 1GB memóriának

  • Hihetetlenül jól indított, az első hónapban 1 millió példányt adtak el belőle, köszönhetően talán többek közt a beígért Windows 10 támogatásnak is. Összehasonlításképpen, a megelőző közel két és fél év alatt összesen fogyott 4 millió darab a különböző verziókból. 

  • • Raspberry Pi Zero

    2015 november egy újabb őrület kezdete a Pi Zero-val, amiben ismét a Pi 1-es processzora ketyeg, de már 1.2GHz-en és szerény 512MB memória társaságában. A csatlakozók jó részét elhagyták vagy kisebbre cserélték és ettől jócskán csökkenhettek a méretek. Az  5,- USD áron meghirdetett lapka óriási marketing fogás. Ezért a pénzért mindenki hozzá akar jutni, de csak keveseknek sikerül, mivel erősen korlátozzák az eladásokat. Feltehetően azért, mert az előállítása többe kerül, mint az eladási ára. :-)

  • • Raspberry Pi 3 Model B 1GB RAM

    2016 február 29-én, 1 évvel a Pi 2-est követően, alaplapra integrált wifi és bluetooth áramkörrel és nagyobb teljesítményű, 64 bites 1.2GHz-es ARM Cortex-A53 (ARMv8) processzorral került piacra a Raspberry Pi 3 model B, és segítségével megdőlt minden eddigi eladási rekord a PC-k piacán.

  • • Raspberry Pi Compute Module 3 Model B 1GB RAM

    2017 január 16 az új, Pi 3-as architektúrára épülő ipari Compute Module-ok a CM3, CM3 Lite, és fejlesztő környezetük a CMIO3 megjelenésének időpontja.

  • • Raspberry Pi Zero W

    2017 február 28 – Pi Zero W azaz a 2015 novemberi Pi Zero wireless verziója. A Pi 3-nál alkalmazott Cypress gyártmányú chippel szerelve ugyan már 10,- USD lett az ára, de ennek köszönhetően 802.11n wifi vagy bluetooth 4.0 kapcsolatra kész.

    Forrás:https://malnapc.hu/

Szóval nézzek is meg elsőként pontosan mi ez?

A Raspberry Pi egy bankkártya méretű, egyetlen áramköri lapra/kártyára integrált BCM2835 alapú számítógép, amelyet az Egyesült Királyságban fejlesztettek oktatási célokra.

Tehát ez egy miniszámítógép,ami igazából végtelen dologra használható,mindenki az hoz belőle ki amit akar.

Mire is van szükségünk a Raspberry Pi működtetéséhez?

• Természetesen szükségünk van egy Raspberryre
• Egy monitorra amin egy HDMI csatlakozó található( vagy egy VGA csatlakozóval ellátott,de akkor szükségük van még egy átalakítóra is)
• Egy USB-s egér és billentyűzet
• Tápegység minimum 1.2A 5V, de maximum 2.5A 5.1V ami Micro USB-n csatlakozik a Pi-hez
• Ethernet kábelre(de az újabb verziókban van már WIFI)
• Hangszóró(elhanyagolható ha nem akarunk hangot)
• SD kártyára amely megbízható és minimum 8GB tárhelyű
• Operációs rendszerre

Operációs rendszer telepítése

Belinkelek ide egy videót,amely érhetően megmutatja a telepítést.